Nézelődtem a számítógépen és találtam jó pár irományt, amit csak azért nem tettem közzé, mert nincs elég képanyagom hozzá. De most úgy döntöttem, nem érdekel. Mért ne osszam meg az infót? Nem mindenki visz magával minden horgászatra profi fotóst…viszont ha csak egy valakinek is eredményesebbé tehetem a horgászatát, akkor mért ne osszam meg a szöveget? Az egyik ilyen kis rövid szösszenet, amit találtam az a távolság és mélységmérésről szólt.

Távolság mérése

A távolságot is és a mélységet is érdemes feljegyezni, hogy a legközelebbi horgászatunkkor már tudjuk, hogy hová is érdemes dobni.

Két bottartó

Ha szeretnénk tudni, hogy milyen messze pecázunk, akkor szúrjunk le két bottartót egymástól 3 méter távolságra. Az egyikbe akasszuk be a horgot és húzzuk a bot spiccét a másik bottartó felé, akasszuk be a damilt és húzzuk vissza az előző bottartó felé. Így kőrözzünk addig, amíg el nem érjük a beakasztott klipszet. Ha 10-szer tekerjük körbe a két bottartót, akkor 10*3=30m távolságra horgászunk.

Az is lehet, hogy már kaptunk egy fülest és előre tudjuk, hogy milyen messzire kell dobni. Ez esetben használhatjuk az előbb leírt bottartós módszert és ha megvan a távolság, akkor beakasztjuk a damilt a klipszbe és mér dobhatunk is.

Itt jegyzem meg, hogy ha lehet én egy kicsit nagyobb távolságra akasztok be a klipszbe és távolabbról dobok, mint ahogy a tóparton állok. Ennek az az oka, hogy ha egy jobb halat akasztok, akkor legyen neki pár méter zsineg a hirtelen meneküléshez és ne kelljen imádkozni, hogy a klipszet elérte és szakad az egész. Hozzáteszem, azért erre kevés az esély. Mert pl. 50m-ről ha kapás van, akkor a bot hajlása, a damil nyúlása ad annyi rugalmasságot, hogy a halat bevágás után rögtön közelebb csaljuk. A nagy kirohanások úgyis a partközelből történnek.

Botok egymás mellett

Ha egyik bottal etetünk és a másik bottal pecázunk, akkor csinálhatjuk a következőt: egymás mellé tesszük a két botot, és a két végszereléket addig húzzuk, amíg nem érezzük akadni a klipszet azon a boton, amivel etettünk és beállítottuk a távot. Ha ez megvan, akkor bekasztjuk a klipszet azon a boton is, amivel horgászni szeretnénk és már mehet is a horgászat.

Mélységmérés

A mélység mérésére több szempontból is szükség van:

• Segít a megfelelő hely kiválasztásában, pl. törések, gödrök, púpok, padok megtalálásában
• Segít a megfelelő szerelék összeállításában, hiszen egy 2m-es vízben nem ugyanazt a kosarat/úszót/ólmozást használom, mint egy 6m-es bányatavon.
• Segít az etetőanyag megválasztásában és a gombócok gyúrását (oldódását) is befolyásolja.
• Segít abban, hogy ha váltogatjuk az eresztéket, akkor tudjuk, hogy hol is volt a kiindulópont és hogyan állítsuk vissza a szereléket fenékre, ha a vízközti próbálkozás sikertelen volt.

Túlsúlyozott úszó

Annyi az egész, hogy egy söréttel többet teszünk a horogelőkére, mint amennyi szükséges. Ha az ereszték kisebb, mint a vízmélység, akkor az úszó elmerül és addig kell feljebb vinni az úszót vagy az ütközőt, amíg az úszó rendesen be nem áll. Ha megvan a megfelelő vízmélység, akkor az ólmot levehetjük, de akár meg is hagyhatjuk, ha a fenékre fektetve szeretnénk felkínálni a csalit. Ha meghagyjuk az ólmot, akkor biztosan tudni fogjuk, hogy pontosan dobtunk-e, mert ha egy kicsit máshová sikerül a dobás, akkor az úszó elmerül vagy jobban kiemelkedik, mint kéne. Ez lehet akár jó is, de lehet rossz is. Ha nagyon egyenetlen a talaj, mert akkor csak egy tenyérnyi terület az, ahová dobhatunk. Éppen ezért szerintem ez módszer azon kívül, hogy lassú, nem annyira alkalmas nagy távolságra történő horgászat esetén. Előnye, hogy pontos és jól lehet beállítani az eresztéket, de nagyobb terület feltérképezésére, lassúsága miatt, alkalmatlan.

Béka

Több cég forgalmaz horogra akasztható nehezéket, úgynevezett mélységmérő békát. Én azt mondom ez csak spicc olyan, partközeli horgászatnál működik, ahol egy kézzel, alsó lendítéssel dobom be az úszót. A béka funkciója, szerepe ugyanaz, mint a plusz ólomnak a túlsúlyozott úszónál, csak itt a horgon van a súly. Botspicc alatti horgászatnál (spicc, rakós) előnye, hogy az úszó állítgatása nélkül a bottal elérhető terepet fel tudjuk térképezni, ha a botot pár centit megemelve, jobbra-balra lerakosgatjuk, kitapogatjuk a talajt. Ahol gödör van, azt meg fogjuk érezni. de ha van egy pukli, azt is. Olyan horgászatnál nem alkalmaznám, ahol a botot két kézzel, hátralendítve kell elvégezni a dobást, mert a súly le fog repülni vagy ha nem, akkor összegubancolja a damilt. Ha valaki mégis tudja így használni, akkor jelentkezzen.

Ólom a szilikonelőkére

A horogra ráakasztunk egy szilikon előkét, amit a csalizásoknál használunk. Erre a szilikonra csippentünk egy nagyobb méretű sörétet. Működése ugyanaz, mint a békáé, de ezt el is lehet dobni és nem fog lerepülni. Nagy terület feltérképezésre azért lassú.

Vezeték nélküli halradar

Kényelmes, de drága. Szerintem a használható 60-70 ezernél kezdődik. Az olcsóbbak pontatlanok. Azoknál már jobb a klasszikus megkérdezős módszer 🙂 a helyiek is megmondják, hogy 2-3m. És nagyjából ennyit tudhatnak az olcsó radarok is.

Mélységmérés gömbólommal

Egy 35g-os gömbólom kb. métert süllyed egy másodperc alatt. Ezt egy Benzár Zsolt videóban hallottam. De kipróbáltam egy olyan vízen, ahol ismerem a mélységet és nagyjából stimmelt a mért eredmény azzal, amit gondoltam. A gömbólom még egy előnye, hogy be lehet mérni vele, hogy milyen messze van a medertörés vagy esetleg akadó. Elkezdjük húzni a gömbólmot. Egy darabig egyenletesen gördül az ólom és görbül a spicc, aztán egyszer csak megfeszül. Ott van a medertörés. Persze az is lehet, hogy csak egy ág vagy csak 10 centis medertörés, így nem teljesen pontos, de kiindulási alapnak jó. Ha megvan ez a törés, attól 2-3 méter távolságra állítsuk be a klipszet és azt próbáljuk meg meghorgászni.

Tipp: egy másodperc méréséhez mondjuk egymás után normál beszédtempóban, hogy 1 bodorka, 2 bodorka, 3 bodorka, stb. Mert mire kimondjuk, hogy egy bodorka, azalatt egy másodperc telik el.

Pergetőbot

Aki jártas a pergetésben is, az könnyen érzékelheti a talaj egyenetlenségét egy kis fenék közeli twistertáncoltatás közben. Ráadásul még akár még ragadozót is foghatunk. 2 in 1.

Marker úszó

Ez egy nagy, jóllátható úszó, de egy egyszerű, csukázó úszóval is lehet helyettesíteni. A mélységméréshez egy külön bot kell, ez az egyik hátránya a módszernek. Ez azonban előny is lehet, hiszen bármilyen bot megfelel rá, így egy teleszkópos fenekező, sárgavégű Silstar vagy akár a nagypapa üvegszálas botja.

Először egy ólmot kell felhúzni a zsinórra, majd a damil végére rákötni az úszót. Az úszó legyen feltűnő, az ólom meg elég nagy ahhoz, hogy messzire el lehessen dobni és biztosan lehúzza az úszót.

Kétféleképpen is mérhetünk, az egyik:

• Bedobjuk az úszót, majd addig engedjük a damilt, amíg meg nem látjuk az úszót
• Elkezdük tekerni a zsinórt, az úszó eltűnik és a vízben megy lefelé a fenék és az ólom irányába.
• Addig tekerjük, amíg el nem érjük az ólmot. Ekkor a bot spicce megfeszül, innen lehet tudni, hogy leértünk a fenékre.
• Ehhez azt kell tudnunk, hogy egy tekeréssel hány centi zsinór jön az orsóra és már meg is van a mélység

Másik módszer:

• Bedobjuk jó messzire a cájgot, az ólom lehúzza az úszót, a damilt megfeszítjük, ahogy leér az ólom a fenékre.
• Elkezdjük adagolni a damilt addig, amíg meg nem látjuk az úszót. Az ólom ugyanis lent marad a fenéken, az úszó meg megy fölfelé, ahogy adagoljuk a damilt. Érdemes a botra valami jelölést tenni, pl. az orsótól számítva fél méterre egy csíkot, így fél méterenként adagolhatjuk a damilt, amíg fel nem bukkan az úszó.

Ha valakinek van más módszere, írja meg a cikk alá kommentbe. Addig is jó horgászatot kívánok!