Akárhogy is nézem, ezt a pecát bizony nehéz ésszel csinálni. Még ha el is tekintek attól, amit a közösségi oldalakon látok vagy a boltban hallok vagy pláne vízparton…Ha csak magamból indulok ki….2013 táján kezdtem nézegetni,olvasgatni a “kék oldalt”. Mindenki nagy halakkal pózol és a cikkekben meg lehet találni a titkos receptet, ami garantált sikert hoz. El is vette az eszem és összevásároltam minden lószart meg kurvaanyját (elnézést, ez egy klasszikus idézet).
A dolgok azonban nem mind úgy működtek és az eredmény sem volt igazán szembeszökő. Talán nem találtam el a megfelelő ízvilágot? Hát akkor vegyünk még fokhagymást, meg halast meg polipost meg gyümölcsöst és….
És bizony 1-2 év múlva dobhattam ki őket, mert lejártak. Alig fogyott belőlük.
Aztán jött a fordulópont, az antik mánia. Beszereztem az első üvegbotom, ami olyan volt mint gyerekkoromban. Megismerkedtem hasonló őrültekkel, mint amilyennek én tartottam magam. Olvastam a témában sok angol és magyar nyelvű irodalmat. Megannyi lehetőség tárult elém azzal, hogy digitális analfabéta létemre tudtam használni az ebayt és a facebookot. Felfedeztem külföldi oldalakat, ahonnan rendelni lehet. Jött egyik bot a másik után. Nádbot: Hardy, Priory, Milbro, Edgar Sealey, stb. Avon stílusú, bodorkázos, finom pergető, keményebb pergető. Üvegcső és bakelit matchbotok a legkiválóbb angol gyártóktól/forgalmazóktól. Carbon botok, régi Shakespeare, Byron, Balzer, Milo, Trabucco. Match, bolognai, telematch, amikről gyerekként csak álmodni lehetett. Ritkaságok, legyező botok, pergető botok, na meg a lengőspicc gyűjtemény. Hacsak lehetett licitáltam. Mert ha már van 10 botom, ugyan ki veszi észre, ha abból 12 lesz….és ha abból idővel 20 lett, ki veszi észre, ha megnő 25-re….Úgy éreztem, ha eltelik egy pár hét anélkül az izgalom nélkül, hogy vajon mikor jön a futár, akkor azt nem bírom elviselni. Kell, hogy valamiért izguljak. Így végül semmivel sem lettem különb, mint azok, akik millió féle csalit vesznek meg, mert én ugyanazt csinálom, csak botokkal, meg néha orsókkal.
Ha még lenne lehetőségem hetente horgászni, akkor más lenne a helyzet. De sajnos nem így van. Ritkán jutok vízpartra mostanában és amit olyankor keresek az nem más, mint a gyerekkor élménye. A papa üvegbotja fenekezőnek, egy filigrán pickerbot, egy matchbot és egy pergető. Több nem kell. És mégis….itt sorakoznak a legendák a garázsban. És ami a legszomorúbb, hogy eladhatatlanok. Alig van 1-2 ember, aki meg tudná becsülni, aki tudná értékelni. Tegyük fel, van egy bot, amit még a Brexit elött szereztem be 30 ezerért. Vagyis nem volt rajta 27% plusz adó….se vám se vámkezelési ktg és a szállítás sem volt olyan drága. Ma mire eljut hozzád, lenne 60 ezer. Én maximum 20-ért tudnám meghirdetni, mert az emberek többsége fillérekért akar csodát. Ha meg is hirdetem 20-ért, akkor lesz talán egy érdeklődő, aki azt mondja, ad érte 8 ezret. Annyiért viszont inkább megtartom. Még akkor is, ha most jelenleg áll a garázsban és leginkább arra emlékeztet, mintha Micimackó betévedt volna egy éléskamrába és minden polcról levett volna valami nyalánkságot. Na én pontosan ugyanígy csináltam a horgászcuccokkal. És most, hogy egy kicsit letisztult a kép, volt időm kicsit megállni, kiderült, hogy pontosan azok a cuccok szerzik nekem a parton a legnagyobb örömöt, amikkel gyerekként is pecáztam.
Hogy akkor mi legyen a többi bottal? Itt ezen az oldalon fogom majd meghirdetni egy korrekt áron. Ha lesz olyan valaki, aki értékelni és megbecsülni tudja a botot, akkor ő bizonyosan jelentkezni fog nálam én pedig szívesen adom majd.
Hamarosan tehát új fotókkal bővül majd a bolt kínálata.
Helló 🙂
Ennek szívből örülök, ugyanis én is gyűjtő vagyok, csak én újabbakkal csinálom ugyanezt.
Sok minden letisztult bennem is az elmúlt 3-4 évben és szeretnék megválni ettől a sokadalomtól, majd beszerezni helyettük 3-4 különleges botot, ami lefedi majd az egész ténykedésemet.
1 klassz pontyos match, egy kellemes 360 körüli methodos bot, egy rövidebb hosszúelőkézni, meg csatornázni és talán egy light-os pergető.
Legyen kevés bot, de minőségi!
Ezek a tervek.
Izgalommal fogom minden nap kinyitni a “bolt”-ot 🙂
üdv feri