Sok horgászcikkben említik meg a szerzők, hogy milyen horoggal horgásztak, konkrét márkát és típust megjelölve, ám arról kevés szó esik, hogy mért pont arra a horogra esett a választás.

Amikor gyerekként elkezdtem pecázni, akkor Tamás bácsi boltjában, Dunavarsányban, kétféle horgot lehetett kapni: hosszú szárú és rövid szárú. Azon belül nagy, illetve kicsi. A hosszú szárút használtam sügér és törpeharcsa horgászatánál, a rövid szárút pedig a keszegezésnél.

Mondanom sem kell, ma már azért sokkal bővebb a választék. Egy jól felszerelt horgászboltban rendkívül nagy a kínálat. Anno gyerekkoromban az volt a döntő, hogy mélyre nyeli-e a hal, vagy sem. Ugyan ez nem elhanyagolható tényező, de ha jól akarjuk kiválasztani a horgot, akkor bizony nagyon összetett és sokféle szempont alapján kell mérlegelnünk.

A horog mérete

Mivel a számozások gyártónként nagyon különböző méreteket jelentenek a valóságban, ezért én most nem is foglalkozom velük. Nem tudnék általánosítani, hogy a háromnyaras pontyokra 10-es horgot javasolnék, mert az az egyik gyártónál a kis dévérkeszegre is jó, a másiknál pedig némi túlzással bojlizni is lehetne. A horog méretét, talán meglepő módon, de nem a kifogható hal méretéhez igazítom, hanem a csali nagyságához.

Szemes csalinál, ha azt horogra fűzzük, véleményem szerint az a jó, ha a horog öble egy kicsivel kisebb, mint a csali. Így a csalit beszippantja, a horog pedig észrevétlenül beakad.

Ha a puha pelletet horogra tűzzük, akkor nagyjából ugyanakkora öblű horgot használok, mint a csali átmérője.

Csontinál vagy gilisztánál mindegy, hiszen egy nagy horogra akár 10-15 csontit is feltűzhetek és nem lesz aránytalan a csali-horog kombináció. Csontinál inkább azt tartom fontosnak, hogy vékony legyen a horog, viszont ezzel már egy másik szemponthoz értünk el.

A horog vastagsága

A vékony horgok észrevétlenebbek, így több kapást lehet velük elérni. Ám ha túl vékony horgot választunk, akkor kihajolhatnak. Ez a „még nem jó, már nem jó” csapdája.

A horog vastagságát ami befolyásolja az

• a kifogható halak, pontosabban azok szájszerkezete: A vastag horgok az olyan halaknál használatosak, akiknek vastag, erős szájperemük van, pl.: paduc, márna, amúr és a nagyobb pontyok, compók.
• a csali: szúnyoglárva, csonti, pinki esetében vékony horgokat használok. A vastag horogra nem lehet egyben felfűzni, mert szétpukkad. Horogpellettnél se érdemes túl vastag horgot használni, mert szétrepedhet a horogra tűzéskor vagy a vízben, amikor egy kicsit már felpuhult a pellet.

A horog alakja

Azonos méretű és vastagságú horgok is lehetnek teljesen különbözőek, attól függően, hogy:

• mennyire öblös: a nagy ívű horgok olyan halaknál előnyösek, akiknek vastag, erős szájpereme van, hiszen ezt a vastag szájperemet át kell hogy ölelje a horog a biztos akadás érdekében. Keszeghorgászatnál, ahol csak 1-2 szem csonti a csali, ott a kis öblű horgokat részesítjük előnyben.

• szögletes vagy kerek: a klasszikus pontyos horgok kerek öblűek, míg az apróhalazásnál, ahol a vékony horogra csontit teszek, azok szögletesek. Megindokolni pontosan nem tudnám miért szögletes. Talán jobban tartja az élő csalit.

• horoghegy hossza: a hosszabb, nyújtott horoghegy olyan esetekben jó, amikor több csalit szeretnénk a horogra tűzni, pl. kukoricát vagy kukorica-csonti szendvicset. A hosszabb horoghegy több csali esetén is szabadon marad, így növelve az esélyét az akadásnak.

• befelé hajló-e a horoghegy vagy párhuzamos a szárral: Azok a horgok, amiknek a hegye a lapka vagy fül felé mutat, azok az önakasztós horgok. Olyan esetekben előnyösek, ahol óvatos kapások vannak és a sokadik bevágásra sem sikerül halat fogni. Ez akkor fordulhat elő, ha a hal csak kóstolgatja a csalit, nem úszik el vele, hanem csak beszippantja és kiköpi. Ez a befelé hajló horog kiköpéskor nagyobb eséllyel akad, mint más horgok. Így mondhatni a hal magát akasztja meg, amikor kiköpi a horgot. A csalizást tekintve a befelé hajló horoghegy azoknál a fűzött csaliknál előnyös, amiket vagy a fenéken fektetve kínálunk fel, vagy balanszírozva.

• Horogfül hajlása: a kifelé hajló horgot lebegtetett csaliknál használjuk, a befelé hajlót a fektetett vagy balanszírozott horognál, az egyenest úszónál.

• hosszú vagy rövid szárú: a hosszú szárú horgok megkönnyítik a horogszabadítást, ezért olyan halaknál előnyös, akik mohón kapnak, pl. sügér, törpeharcsa vagy akár keszeghorgászatnál.

A horog színe

A horog színe is a csalihoz kell igazodjon, így pl. a kukoricához aranyszínű, csontihoz ezüstös, gilisztához sötét, pellethez…attól függ.

Lapkás vagy füles

Sokáig csak lapkás horgot használtam, de mióta elkezdtem használni a csalitüskét, azóta füles horgot is használok. A csomómentes horogkötés csak füles horgoknál használható. A lapkás horog elvileg könnyebb és ezáltal természetesebben süllyed, bár megmondom őszintén, hogy szerintem az már rossz ha valakinek ezen kell görcsölnie. A füles horgot könnyebb megkötni egy kezdőnek is.

Szakállas vagy szakáll nélküli

Egyre inkább kezdek átállni a szakáll nélküli horgokra. Nem gondolom, hogy a fárasztásnál több halat veszítenék el a szakáll hiánya miatt. Horogszabadításnál egy áldás a szakáll nélküli. Pláne, ha még a merítőhálóba is beleakad.

Módszerek és tippek

Az írás végére összeszedtem azt a top 10 kategóriát, amivel az átlag magyar pecások horgászni szoktak és hozzájuk javaslok horogtípusokat.

Hagyományos fenekezés: kukoricával, krumplival horogra tűzve. Ami ehhez a pecához illik, az az aranyszínű, nagy öblű, vastag, rövid szárú kampó. Ma már kapható kifejezetten kukoricához gyártott matt sárga horog. Nem olyan régi fénylő, amit még két méter mélyen is látunk csillogni.

Method-feeder, balanszírozott csalival: Method módszerrel szinte mindenki pontyot szeretne fogni, ezért a pontyozó horgok jöhetnek szóba, amik kellően erősek, vastagok. A vastagság azért is egy fontos szempont, mert a legfogósabb megoldás a balanszírozott csali. Ahhoz pedig, hogy megakadályozzuk a csali felemelkedését, vastag horogra lesz szükség. A horog vastagságát a hal szempontjából kompenzálja az, ha szakáll nélkülit választunk. Kisebb sérülést okoz és semmivel sem vesztünk több halat, mintha szakállas lenne.  A legtöbb esetben fonott zsinórt használnak ehhez a módszerhez, így inkább a füles horgokat ajánlom. Színben a csali színéhez igazodjon. A leguniverzálisabb egy bronz színű horog. A biztosabb akadás érdekében a horog hegye jó, ha kicsit befelé hajlik.

Amúrozós-fenekezős: az amúr szája, szájpereme rendkívül erős, kemény, hiszen ez adja meg a lehetőséget, hogy képes legyen letépni a vízinövények, nádasok leveleit. Ezt a kemény szájperemet kevés horog sem képes átütni, ezért olyan horgot válasszunk, aminek nagy, széles öble van és átéri ezt a peremet. Emellett rövidszárú és vastag legyen.

Matchbotos pontyozás vízközt: rövid és egyenes szárú, kerek öblű.

Matchbotos keszegezés vízközt: közepesen rövid szárú, szögletes, vékony húsú, egyenes szárú.

Tavi feederezés fektetett horoggal: vastag, rövid szárú, öblös, befelé hajló.

Folyóvízi feederezés: vastag, rövid szárú, öblös, egyenes hegyű.

Spiccbotos keszegezés: ugyanaz, mint a matchbotos keszegezésnél, csak itt általában kisebbet használunk.

Bolognai botos úsztatás: vastagságra olyan, amire még rá lehet tűzni a csontit, de kellően erős, közepesen rövid szárú, öblös, egyenes hegyű.

Gilisztával, halszelettel sügérre, törpeharcsára: hosszú szárú, vékony, kicsi öblös, egyenes hegyű.

Természetesen ezek nem kőbe vésett szabályok és azt is elhiszem, ha valakinek eltérő tapasztalatai vannak. Remélem, hogy kiindulópontnak azért jó lesz ez a kis iromány és hozzásegít pár horgászt, hogy kevesebb halvesztés legyen.