Bizony gyakran előforduló kérdés, “milyen matchbotot ajánlanátok keszegezéshez,” És általában borítékolhatók a válaszok is. Vagy olyat mondanak, ami már 10-20 éve nincs forgalomban, pl.. Korum V2, Top Mix Stradivari, Triana Ray of Sun vagy Microstar, esetleg Spro Mantaray, stb. A másik, aki nem igazán értelmezi a kérdést és olyat mond, ami nem kifejezetten keszeges, pl Nevis Whisper vagy Benzar Elit, amik egyébként tényleg jó botok, de inkább mindenes-pontyos, mint keszeges. A harmadik verzió képviselői a Drennan fanatikusok. Bár nem volt a kezemben Drennan bot, azt azért láttam, hogy nem az én pénztárcámhoz valók.
Sajnos be kell látnunk, hogy nagyon nehéz valóban jó keszeges matchbotot találni, mert nagyon gyér a kínálat. Nemrégiben fogtam a fejem, hogy egy 20 oldalas Maver match-feeder katalógusban 3 oldal volt matchbot és 17 a feeder. Elkeserítő. E szempontból nem is csodálom, hogy régi botokat szoktak ajánlani. Régen nagyobb és változatosabb volt a kínálat. A ma kapható botok közül, ami valóban jó keszeges bot lehet, azok többsége már 6 számjegyű összegbe kerül.
Az én meglátásomban a keszeges matchbottal bátran horgászhatunk vékony előkével és a puha szájú halak sem rázzák le magukról könnyen a horgot, mert rugózik a spicc. Ezek mellett az sem árt, ha a beugró pontyokkal is megbirkózik. Értem én ezalatt az átlagos, konyhára való 2-3kg-os példányokat. Mert attól kivagyok, amikor valaki azt kérdezi: “keszeges matchbotot keresek, ami bírja a beugró 10+ kilós halakat.” Ilyen nincs! Mert amivel biztonsággal ki lehet fárasztani ilyen nagy halat, az nem keszeges. Ami pedig keszeges, ott túl nagy a rizikó, hogy sikerül-e vagy sem.
Aki nem szeretne vagyonokat rákölteni, annak ajánlom, nézzen szét a használt piacon. Lehet, hogy sokat kell keresgélni, de előbb-utóbb lesz. Külföldi oldalak nézegetésével még inkább megnőnek a lehetőségeink. Régi Shakespeare matchbotok nagyon jók a finom pecához., de ezek jellemzően Angliában vannak, ahonnan a meghirdetett árnak kétszeresét fogod kifizetni, mire ideér (szállítás és import áfa miatt), de még így is olcsóbbra jössz ki, mintha egy mai modern keszeges botot vennél.
Az igazi alternatívát a trout (vagy tremarella) botok jelentik. Ezeket is többnyire inkább külföldről lehet beszerezni (olasz és német területekről), de időnként itthon is előfordul. Ezek jellemezően teleszkópos botok, békazáras orsótartóval és tűspiccel.
Sokan lenézik a teleszkópos botokat, mert azokról a régi durung sárgavégű Siltar és társai jutnak az ember eszébe. Az általam ajánlott botok viszont mérföldekre vannak azoktól. Hallottam olyan véleményeket is, hogy ezeknek nem olyan szép az íve, nem élvezet a fárasztás, nem lehet jól szákolni, stb. Ez mind megalapozatlan marhaság és előítélet olyan valami iránt, amit nem ismernek.
Ami miatt jó szívvel ajánlom ezeket a botokat:
- könnyű és jó súlyelosztású
- karcsú, impozáns bottest
- nem csúsznak egymásba a gyűrűk
- a tűspicc miatt bírja a vékony előkét és nem rázzák le magukat a keszegek
- a feszes gerinc miatt jól irányítható a hal
- bírja a beugró kisebb pontyokat
- nagyon jó élmény a fárasztás
- kicsi szállítási hossz és előre felszerelhető
- kicsi úszók is jól dobhatók, mint pl ez a sültüske, amihez csupán 1,2g kellett az ideális beállításhoz
Külföldről rendelve, szállítással együtt is ki lehet jönni 30 ezer alatt.
Egy dolgot azért nem árt figyelembe venni: több forgalmazó is úgy küldi, hogy nincs felszerelve a spiccgyűrű. Gondolom ennek az lehet az oka, hogy még inkább megóvják a sérüléstől. A gyűrűt könnyedén fel lehet helyezni valami erős, két komponensű ragasztót használva, de ha elég ügyes a kezünk, akkor pillanatragasztó is szóba jöhet. Én nem vagyok rest bevallani, segítséget kértem egy barátomtól…biztos, ami biztos.
Itt az oldalon is akad 1-2 cikk, ahol ilyen botokat használtam, pl.:
