Rendhagyó témával hozakodok elő. Ezúttal nem csalikról, módszerekről, horgászvizekről lesz szó. A témáról azonban úgy gondolom beszélnünk kell: horgászok és kajakosok közötti ellentétről.

Épp e cikk írásakor zajlik az olimpia. Vízi sportokban mindig is erősek voltunk, büszkék lehetünk evezőseinkre, kajakosainkra, kenusainkra. Rengetegen szurkolnak sportolóinknak a TV előtt vagy akár egy nagy kivetítőnél egy étterem teraszán. Ez nagyon szép és nagyon jó, azonban olimpikonjaink életében ez egy igen rövid ideig tartó szakasz. A versenyek előtt hónapokig tartó felkészülésen, edzéseken vesznek részt és ilyenkor talán még inkább megérdemlik a tiszteletet és az együttműködést. Többek között a horgászoktól. Nem csak akkor kell gondolni rájuk, amikor épp az aranyat szerzik.

Szerencsés vagyok, mert interjú alanyom mindkét oldalon otthonosan mozog. Velencei Zoltán, aki remek sportember, kajakos és horgász is. Őt kérdezem majd hogy mik a tapasztalatai azokon a vizeken, ahol evezni, horgászni szokott.

• Először is köszönöm, hogy időt szakítottál rám. Bevezetésként, kérlek mesélj magadról, hogyan ismerkedtél meg a horgászattal?

Szarvason születtem, ahol a víz közelsége meghatározó. A szüleim a Körös partján laknak, így gyakorlatilag az egész gyerekkorom a vízparton telt el. Nagyon hamar megtanultunk úszni, hogy biztonságban legyünk.

A horgászat egész korán megérintett, volt olyan nap, amikor azért késtem el az iskolából, mert a hídon megálltam nézni az idősebb pacás bácsikat, és teljesen megfeledkeztem mindenről. Gyakran leültem melléjük, megkérdeztem, hogy nem zavarnék-e, ha csak nézném őket, hogyan pecáznak. Nagyon sokat tanultam azoktól a horgászoktól, akik a főiskola alatti kövezésen ültek.

Az első felszerelésem a hetvenes évek végén egy bambuszbot volt tároló orsóval. Leginkább süllőre horgásztam úszós módszerrel, élő csalival. A kövezések mellett, a mólók alatt rengeteg süllő volt akkoriban. Sosem felejtem el, amikor édesapám már jött értem mérgesen, mert már kezdett sötétedni. Amikor viszont megtudta, hogy a késésem oka az a hat gyönyörű süllő volt, amiket kb. egy órán belül akasztottam meg egy móló tövében, akkor mégsem került le a nadrágszíj a derekáról.

• Szinte magam előtt van az egész, ahogy beszélsz róla. Remek élmények lehettek. Kajakos pályád hogyan indult?

A családunkban kötelező volt versenyszerűen sportolni, de a nővéremet és engem nem kellett túlzottan kötelezni a rendszeres mozgásra. A víz varázsa teljesen belénk ivódott, az életünk részévé vált, így nem volt az sem kérdéses, hogy milyen sportot válasszunk. Szarvason meglehetősen tradicionális sportág a kajak-kenu, így 9 éves koromban én is elkezdtem kajakozni.

A kajakozás a mai napig az egyik nagy szerelmem a horgászat mellett, így adta magát a dolog, hogy pár éve vásároltam magamnak egy horgászkajakot. Ezzel az ügyes kis eszközzel olyan helyeket is meg tudok horgászni, ahová mások nehezen jutnak el. Húsz kiló az egész, feldobom a tetőcsomagtartóra, bárhol vízre teszem. Kétszer voltam vele a tengeren is, óriási sportos élmény belőle halat fogni.

Kilenc éves koromtól kajakoztam versenyszerűen a középiskoláig. Utólag már sajnálom, hogy az életemnek ez a szakasza túl hamar ért véget és egy olyan városba kerültem zeneművészeti konzervatóriumba, ahol a kajakozást már nem tudtam azon a szinten folytatni, mint Szarvason. Szerencsére felnőttként újra visszataláltam a gyökerekhez, és jó pár éve újra versenyszerűen kajakozom. Ma már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne eveznék 10-12 kilométer a Körösön. Februártól novemberig kint vagyunk a vízen, ami elfogultság nélkül Magyarország egyik leghangulatosabb vízi útvonala. Évről évre egyre több turista fedezi fel magának Szarvast és a holtágat, aminek sajnos megvan az árnyoldala is.

• Mesélj kérlek erről az árnyoldalról is. hogyan férnek meg egymás mellett a horgászok, kajakosok, turisták?

A Kákafoki-holtágon nagyjából 50 éve aktív sportélet folyik, itt edzenek a békésszentandrási és a szarvasi kajakosok is. Nyaranta más egyesületekből is jönnek hozzánk edzőtáborozni 20-30 fős gyerekcsapatok. A holtág egész területén tilos robbanómotoros motorcsónakot használni, ez alól csak a vízirendőrök, a halőrök és az edzést vezető kajakos trénerek a kivételek. Mivel fantasztikus élmény bármilyen eszközzel végigmenni ezen a szakaszon, sok nyaraló, akik nem a sportosabb verziót választják, ma már elektromos meghajtású motorcsónakokkal közlekedik. Két kirándulóhajó is üzemel a városban. Rengeteg nyaraló bérel kenut, kajakot, vízibiciklit és – ami az utóbbi évek legnagyobb divatja lett – SUP deszkát. Túlzás nélkül állíthatom, hogy egy szép nyári napon szinte közlekedési rendőrre lenne szükség, akkora forgalom van a vízen.

• Miből adódnak a konfliktusok?

A vízparti nyaralókat manapság többnyire már nem is a tulajdonosok használják, hanem bérbe adják. Gyakorlatilag az összes létező szálláshely foglalt egész nyáron. A nyaralókba érkező vendégek között nagyon sok a horgász, és sajnos senki nem tájékoztatja őket arról, hogy a vízen nem egyedül lesznek. Egy halőr barátom mesélte a történetet, hogy a kiadó nyaralójába érkező vendég egy nap után hazautazott, mivel zavarta, hogy mennyien közlekednek a vízen. Nekünk kajakosoknak sajnos nap mint nap komoly konfliktusaink vannak a vendéghorgászokkal, és előbb-utóbb ebből komolyabb probléma lesz. A forgatókönyv szinte mindig ugyanaz, hiába megyünk a folyó közepén, simán elvisszük a bevetett felszerelést. Jó magyar szokás szerint ilyenkor – akárcsak egy közúti koccanáskor – azonnal beindul az anyázás. Őszintén mondom, hogy kajakos még az életben nem vitt el felszerelést direkt, hiszen ez senkinek nem jó, egy ilyen eset teljesen megakasztja az edzést. Minden nap úgy megyünk le a vízre az edző kollégákkal együtt, hogy bármi is adódik, nem vesszük fel a kesztyűt, de sajnos ezt nagyon nehéz betartani.

Az alapvető probléma az, ami a feszültség oka is egyben, hogy az ide érkező vendéghorgász mire kifizeti a nyaraló bérleti díját, megveszi a területi jegyet, a rengeteg csalit, etető anyagot és az egész heti ételt, italt, gyakorlatilag egy kisebb vagyont költ el. A legtöbb horgász ilyenkor úgy érzi, hogy ezért a pénzért a kibérelt nyaraló stégje előtti terület egy hétre az övé. Arról, hogy ez nem így van, senki nem szól neki előre, pedig célszerű lenne. Előbb-utóbb ezekből az ártatlan konfliktusokból komoly baleset lesz, ez sajnos prognosztizálható.

• Szerinted, hogyan lehetne megelőzni a problémákat és tájékoztatni megfelelően a nyaraló horgászokat?

Két helyen lehetne felhívni a horgászok figyelmét az aktív víziforgalomra, az egyik a bérbeadó lenne, a másik pedig a horgászbolt. A tapasztalatom viszont az, hogy mivel mindkét helyen komoly pénzt hagynak a horgászok, nem akarják őket elriasztani, főleg nem kioktatni. Inkább szóba sem kerül a dolog, pedig egy tájékoztató akár a turisztikai irodával karöltve rengeteg konfliktust megelőzhetne. Nem beszélve arról, hogy a helyi horgászrendben egyértelműen le van írva, hogy a horgász nem zavarhatja a vízforgalmat, ezért zsinórsüllyesztő használata indokolt. Nemrég volt egy tipikus, de elég durva esetem, ami akár rossz véget is érhetett volna, ha nem lépek le időben. Az egyik mólóról úgy horgásztak, hogy a zsinór gyakorlatilag a folyó középvonalán túl ért bele a vízbe. Szerencsére időben észrevettem és kikerültem. Teljesen normális hangnemben javasoltam a horgászó turistáknak, hogy érdemes lenne máshogy bevetni azt a készséget, mivel nemsokára jön egy nagyobb létszámú csapat, nehogy elvigyék a pecájukat. Amit ezután kaptam verbálisan, azt itt most nem írnám le, de legyen elég annyi, hogy ők egyáltalán nem örültek annak, hogy bárki elmegy előttük, ők ezt a területet gyakorlatilag “megvették” a nyaralóval és a horgászjeggyel együtt. Értelmetlen volt bármivel érvelnem, és ami durvább, hogy a szomszéd nyaralókból kezdtek odagyűlni a horgászok, és éles lincshangulat alakult ki. Először éreztem azt, hogy ha akkor nem hagyom el a helyszínt villámgyorsan, akkor ott komoly baj is lehetett volna, pedig mi kajakosok nem szoktunk megijedni a saját árnyékunktól. 15-20 felnőtt férfi enyhén ittasan egy ellen, nagyjából kalkulálható a végeredmény. Szinte biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb lesz valami komoly probléma ebből, amit egyébként meg lehetne előzni, csak senkinek nem érdeke.

• Zoltán, köszönöm szépen a beszélgetést és bízzunk benne, hogy Szarvason is és más hasonló viziparadicsomoknál is történni fog valami. Még az is lehet, hogy ennek a beszélgetésnek a hatására és nem kell megvárnunk, míg egyszer komoly baleset, probléma történik. Kívánok neked nyugodt edzéseket, görbülő horgászbotot és sok sikert mindkét sportágban!