Időről időre megszólaltatok majd érdekes embereket, akik valamilyen módon a horgászathoz köthetők vagy életük szerves részre a horgászat. Legelső interjú alanyom egy olyan fiatalember, aki a közösségi oldalán hétről hétre elkápráztat szép fogásaival. Peti sokféle vízterületen megfordul és többféle módszerben is eredményes. Kis folyó, nagy folyó, víztározó vagy telepített tavacska egyre megy. Mindenhol fog halat. Leginkább úszós felszereléssel láthatjuk, de pergetésben is otthon van.

Az interjú előtt közvetlenül az U25-ös országos bajnokságon vett részt. Kérdeztem a versenyről, illetve magáról a versenyhorgászatról is. Következzen tehát az interjú:

Hogyan ismerkedtél meg a horgászattal?

• Pontosan az első horgászatomra nem nagyon emlékszem, mert valószínűleg nagyon fiatal voltam még. Egész kiskoromban érdekelt és vonzott a horgászat, de évi 1-2 alkalomnál többet nem tudtam a vízparton tölteni, mert a családban nem horgászott senki. Idősebb barátokkal, rokonokkal jutottam el néha-néha, majd amikor elkezdtem kajakozni és egyre több időt töltöttem el a Duna parton úgy kezdett szépen lassan a horgászattal töltött idő is több lenni.

Mikor kezdett érdekelni a versenyzés?

• A versenyzés mindig is érdekelt, sőt amióta az eszemet tudom imádok versenyezni legyen szó bármilyen sportról. Horgászatban viszont azt hiszem 5 éve volt az első versenyem 2015-ben. Ekkor még a feederezés nagy megszállottja voltam. A Tolmácsi horgásztavon került megrendezésre egy amatőr verseny, ahol bármilyen módszer használható volt. Második helyezést sikerült elérnem törpeharcsa és keszeg horgászattal. Nagyon örültem neki, mert egyből az első versenyen dobogós lettem.

Milyen eredményekre vagy a legbüszkébb?

• Mivel viszonylag még nem versenyzek olyan nagyon régóta (jobban 3 éve kezdtem el) nincs egy kiemelt versenyem, amit megemlítenék. Több olyan eredmény van viszont, amire kedvesen gondolok vissza. Ilyen volt például az idei TCSOB-n U25-ös korosztályban az összetett 5. hely. Ahol a korosztályom színe-java indult. De akár ezekhez kedves eredményekhez sorolható az idei OB első forduló utolsó versenynapjai is, ahol igaz egy jó helyre sorsolva, de szektor második helyezést értem el 30 dkg-al lemaradva Hamar Ferenc-től aki aznap a szektort nyerte. Összetettben végül a 8. lettem.

Gratulálok, az nagyon szép eredmény! Hogyan zajlott a felkészülés az OB-re?

• Két részre bontanám igazából a felkészülést. Volt az a része, mikor kifejezetten az OB-ra gyakoroltam a horgászataim során, illetve volt az a része, mikor konkrétan arra a két hétre készültem fel, amikor a versenyen voltam.
  Magára a horgászatra olyan szinten tudtam gyakorolni, hogy előzetes információkból tudtam azt, hogy 90%-ban spiccbotozni kell és minél több törpeharcsát fogni. Persze a közelemben sehol nem találtam olyan vizet, ahol annyi törpeharcsa lenne, mint a szolnoki Alcsiszigeti Holt-Tiszában, így ez picit nehézkes volt, viszont magát a mozdulatsort, etetést, csalizást, mozgatást lehetett így is sokat gyakorolni. Az ezekre szánt horgászatok javarészt rövid 2-3 órásak voltak, és próbáltam csak azt a néhány dolgot gyakorolni, amit arra a napra kitűztem. Ezeken a felkészüléseken kívül még nagyon sokat jártam kifejezetten snecizni és keszegezni.
  Ami viszont magát az OB heteire való felkészülést illeti azok nagyon összetett és fárasztó dolgok voltak számomra. Első és talán legfontosabb dolog az etetőanyagok beszerzése. Itt nem egy-két kilóra kell gondolni és nem egy-két fajtára. Ki kell találni pár olyan kaját ami, működhet a versenyen és az edzésnapokon. Majd úgyis kiderül, hogy bejött-e az a kaja, amit megálmodtunk előre. Miután ez megvan, ami súlyban is már elég sokat nyom a kocsiba, jön az élőanyagok rendelésének a leadása, mely megint kulcsfontosságú. Természetesen a felszerelésünket is úgy kell összepakolnunk, hogy mindent le kell vinnünk magunkkal, mert nem tudhatjuk, hogy versenyen éppen mi fog kelleni majd, ezért biztos, ami biztos alapon minden eszközt be kell pakolni. Természetesen a versenyre időben nevezni kell és a nevezés után érdemes szállást is foglalni, hisz ha nincs a közelünkben a versenypálya, akkor nem tudjuk megoldani, hogy mindennap több órát kocsikázzunk az edzések után. Nekem a legnagyobb fejtörést az indulás előtti este okozza, amikor be kell pakolnom a kocsiba mindent. Senkinek nem kívánom ezt a matekozást.

Mit csinálnál másképp, így utólag visszagondolva?

• Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert egy ilyen kaliberű versenyen ahol 400 db törpeharcsával alig tudsz labdába rúgni ott egyszerűen nincs időd körbenézegetni, hogy a többiek mit hogyan csinálnak. Itt, ha nem tudsz 110%-ban koncentrálni arra amire kell, akkor az komoly pecsétet is nyomhat az aznapi eredményedre. Sajnos volt velem is ilyen a mostani hat fordulóban. A mentális dolgokon kívül utolsó napra jöttünk rá, egy olyan hibára, ami sajnos azt okozta, hogy az első óráim nagyon gyengék voltak (az utolsó nap már elfogadható volt, hála a változtatásoknak).

 Mi volt a változtatás a versenyen, ha nem titok?

• Nagyon szívesen leírnám, hogy mi volt, de elég összetett is lenne, illetve jövőre ott lesz még egy forduló, így sajnos nem tudom ezt megtenni.

Hallottam pár héttel a verseny előtt, hogy vírus támadta meg a törpeharcsákat. Ez mennyire befolyásolta az elgondolt taktikát, illetve mennyire tizedelte a törpeállományt a vírus?

• Őszintén körülbelül három héttel az első forduló után kaptam ezzel kapcsolatban híreket. Örültem is neki, meg nem is, de a lényegen nem változtatott sokat, mert tudtam azt, hogy az edzésnapokon úgyis ki fog majd derülni, hogy mennyi törpeharcsa pusztult el. Előzetes információk azt sugallták, hogy majdhogy nem el kell felejteni a törpét, mert annyira döglik. Ehhez képest már edzésnapokon is hasonlóan sok volt a törpe, mint az előző évben. A helyi halőröket is megkérdeztük, hogy körülbelül mennyi hal pusztult el. A válaszuk az volt, hogy nagyjából hét etetőanyagos dézsányi halról van szó. Vagyis nem sok.

Beszéljünk egy kicsit most magáról a versenyhorgászatról. Hogyan lesz valaki versenyző és hogyan lehet megmaradni, hogy komolyan vegyék? Milyen áldozatokkal jár?

• Arra, hogy hogyan lesz valaki versenyző szerintem nincs jó válasz, mert a versenyszellem vagy jön belülről vagy nem. Szerintem a kezdet sokkal nehezebb, mint a megmaradás, mert kezdetben nehéz elfogadni, hogy rengeteg pénzt kidobsz az ablakon, két heted teljesen kiesik a nyárból, és hogy valószínűleg sereghajtó leszel a mezőnybe, mert nincs annyi tapasztalatod, mint a többieknek, akik már ezt akár 5-10 vagy 15 éve is csinálják. Szerintem komolyan venni akkor fognak, ha több éven keresztül is jó eredményekkel tudsz felállni a versenyekről. Ez viszont nagyon nem egyszerű. 

Mennyi az esély hogy sikeres is lesz az ember és meg lehet-e élni ebből?

• Szerintem nagyon nehéz sikeres lenni ebben a sportágban is, mint mindegyik másban. Nagyon kiemelkedőnek kell lennie valakinek, hogy valóban sikeres versenyhorgász legyen. Meg lehet kifejezetten élni abból, hogy valaki mondjuk szerdától péntekig eddzen majd szombat vasárnap versenyezzen? Én sajnos Magyarországon nem nagyon tudok ilyen horgászt, aki valóban abból él, hogy csakis kifejezetten horgászik. Például Angliában lehet hallani ilyenekről, de itthon javarészt az élvonalban versenyző embereknek is valamilyen munkájuk van a horgászpiacban, és abból élnek meg. Ez vagy egy horgászbolt, vagy egy etetőanyag gyár, márka, vagy ezekhez hasonlók. Említetted, hogy vannak olyan „fiatalok, akik megpróbálkoznak cikkírással és már egy rövid beszámoló után azt várják, hogy a fenekük alá tolnak egy versenyládát, föléjük egy logózott ernyőt, több kilónyi etetőt és persze felszerelést”. Valahol érthető, hogy ez van a fiatalok fejében, hiszen őszintén nekem is ez volt, amikor kezdtem az „blogolást” a Facebookon. Miért is gondolná máshogy egy laikus, aki csak annyit lát a különböző csoportokban, oldalakon, hogy mondjuk írok pár sort és „csilivili” cuccokkal horgászok.

Mit tanácsolsz azoknak, akik komolyan akarnak foglalkozni horgászattal? Hol és hogyan kezdjék?

• Talán azt tudnám tanácsolni, hogy ha tudnak, akkor minél előbb menjenek el komolyabb versenyekre, akár legyen az egy Országos Bajnokság is, mert ezeken a versenyeken lehet szerintem a legtöbbet tanulni és fejlődni. Mellette pedig gyakoroljanak annyit amennyit csak tudnak, és lehetőleg olyan dolgokat amiket a hétköznapi horgászatok során nem szoktak. Gondolok itt a spiccbotozásra, matchbotozásra, sencizésre, keszegezésre, stb.

Van-e olyan, mint a többi sportban, hogy késő elkezdeni, vagy ez tényleg korhatár nélküli?

• Természetesen nagyon sok előnnyel indul el egy olyan horgász, aki már hosszú éveket ölt bele a versenyzésbe, mint egy olyan aki most kezdte, de szerencsére vannak különböző korosztályok, ami kicsit könnyíti ezt a hátrányt behozni, ha mondjuk egy fiatalabb versenyzőt nézünk. Esélye szerintem mindig mindenkinek van, aki kellő alázattal és tisztelettel van a sporthorgászat felé.

Mi a „rendes” foglalkozásod? Mennyi időt töltesz horgászattal és hogy fér ez bele többi dolgaid közé? Hogy tolerálja a család?

• A rendes foglalkozásom egyelőre még az egyetem. Jelenleg Budapesten tanulok Gazdálkodás és menedzsment szakon. Ezzel párhuzamba elvégeztem egy halász-haltenyésztést is OKJ-s formában. Ezt lényegében azért, mert nagyon érdekel maga a haltenyésztés. Jelenleg elég sok időt töltök a horgászattal. Hogy pontosan hány napot azt nem tudom számon tartani igazából, de sokat. A többi dolgom közé úgy fér bele, hogy beleillesztem. Igyekszem úgy alakítani a dolgaimat, hogy mindenre jusson idő. Szerencsére jól tolerálja a családom. Nagyon sokat támogatnak benne. A párom is ott van mögöttem minden komolyabb versenyen és folyamatosan segít és biztat. Ezért nagyon hálás is vagyok nekik.

Mik a közeli és távoli célok?

• Most a legközelibb cél az, hogy minél többet tudjak tanulni, tapasztalni, illetve jövőre az Országos Bajnokságon összetettben benne lenni az első 6 helyzetben. Egyértelműen egy távolabbi célom van a horgászversenyzésben, ami nem más mint, hogy egyszer a válogatott csapattagja lehessek.

Köszönöm a válaszokat! További sikeres versenyzést és eredményes horgászatokat kívánok!